…avagy hogy lett a világ leghatékonyabb 3D játékra való processzora egy olyan cégtől amelyik mindig az átnyékban kullogott?
Nos, ez nem teljesen igaz, bár sokan hiszik ezt. Az AMD története nem úgy indult, hogy „egyszer csak elkezdtek 386-os processzort gyártani”. A sztori sokkal korábban kezdődött:
A céget 1969. május 1-jén alapította Jerry Sanders és 7 társa (korábbi Fairchild Semiconductor mérnökök). Advanced Micro Devices (AMD). A kezdeti időszakban (a 70-es években) eredetileg logikai áramköröket, RAM-okat, EPROM-okat és egyéb félvezetőket gyártottak. A vállalat jellemzően más cégek terveinek licencelt változatait készítette, nagyon magas minőségben és magasa minőségellenőrzéssel.
Az Intel és az AMD között eleinte volt egy klasszikus keresztlicenc-megállapodás, miszerint az AMD gyárthatott Intel tervek alapján processzorokat – többek között: Intel 8080 „klón”/ 8086/8088 kompatibilis CPU-k / 80286 licencelt változata. Ezért máris kijelenthető, hogy a gyár, az AMD már a 70-es években processzorokat gyártott, csak még nem teljesen saját fejlesztésűeket.
386 – itt kezdődik a harc Az AMD továbbra is gyártott, ám az Intel nem adta oda a 80386 szerződéses licencét az AMD-nek. Az AMD viszont úgy cselekedett, hogy a korábbi megállapodások alapján joguk van 386-ot gyártani.
Ezért aztán 1990 környékén Az AMD saját maga visszafejtette (reverse engineering) a 80386-ot, és elkészítette az Am386 nevű, teljesen kompatibilis chipet. * 1991: megjelenik az Am386DX-40 * Gyorsabb volt, mint az Intel 386-ai * Olcsóbb is volt → óriási siker
Gyakorlatilag ez volt az a pont, ahol az AMD berúgta az ajtót a CPU-piacon.
🟣 Mitől lett nagy az AMD?
A 386 óriási sikere után bár az Intel megnövelte órajelét 40-ről 50MHz-re, de az évek folyamán az AMD * Kihozta az Am486 sorozatot (olcsóbb és számos felhasználásban gyorsabb alternatíva az Intel i486-hoz képest)
- 1996-ban bejelentette az első teljesen saját fejlesztésű architektúrát: K5
- 1999: K7 (Athlon) → első, amely technikailag megelőzte az Intelt
- 2003: Athlon 64 → első x86-64 CPU (az Intel később kénytelen volt ezt átvenni – tehát megelőzték őket)
Oké, nézzük a Ryzen vs Intel témát úgy, hogy közben érthető legyen, miben különbözik a két gyártó filozófiája, mit adott a Ryzen a piacnak, és hogyan változott a játék az elmúlt években.
Eltelt több mint egy évtized az Intel látszólagos előnyében, ám a gyártó nem tétlenkedett.
A Ryzen bombaként tartolt a hír 2017-ben, amikoris megjelent a Zen architektúra, és gyakorlatilag fenekestül felforgatta a piacot, mert:
- több magot adott olcsóbban,
- jobb hatékonyságot hozott,
- és visszahozta az AMD-t a csúcsra.
Mellékesen jegeyznénk meg, hogy előtte az AMD Bulldozer/FX sorozata kudarc volt, talán az Intel ezért lett teljesen egyeduralkodó.
🟦 INTEL szemszögből: mi volt a helyzet a Ryzen előtt?
💤 Intel 2011–2017 között szinte nem fejlesztett érdemben Gyakorlatilag ültek a siker mámorában, a Sandy Bridge óta csak „+3%-+5%” jellegű generációk jöttek sorban.
Miért? Mert nem volt versenytárs – az AMD látszólag nagyon lemaradt.
➥ Amikor viszont jött a Ryzen:
- hirtelen emelni kellett a magszámot (i7: 4 mag → 8 mag),
- hirtelen és drasztikusan csökkenteni kellett az árakat,
- rá kellett kapcsolni fejlesztésben (Alder Lake, Raptor Lake).
Ryzen nélkül valószínűleg még ma is 6 magos i5 lenne a csúcs gamer CPU, manapság azonban már 24-32 magos processzorok is léteznek.
Mi a siker kulcsa?
🟧 Ryzen filozófia: több mag / jobb hatékonyság / moduláris chiplet
✔ Több mag ugyanannyi pénzért
A Ryzen hozta be a mainstreambe: * 6 magot (Ryzen 5), * 8 magot (Ryzen 7), * 12–16 magot (Ryzen 9).
✔ Chiplet dizájn
Nem egy nagy monolitikus lapka, hanem: * 1–2 CCD (compute chiplet), * külön I/O lapka.
Ennek hatására pedig: * olcsóbb gyártást ad,* jobb kihozatalt,* jobb energiahatékonyságot.
✔ Erős többmagos teljesítmény: Ryzen mindig is erős volt renderben, videóvágásban, streamingben, 3D-ben.
🟥 A jelenlegi helyzet (2025 körül)
🟥 AMD előnyei:
- hatalmas hatékonyság (pl. 7800X3D → 50–80 W játék alatt),
- 3D V-Cache játékokban verhetetlen (X3D modellek),
- AM5 platform hosszabb élettartam (még jönnek új Ryzenek ugyanabba a foglalatba),
- alacsonyabb hőtermelés.
